A SEO folyamatosan változik, hiszen a Google algoritmusai is állandóan frissülnek és frissülnek. Ezekre pedig reagálni kell, folyton figyelni, monitorozni, hogyan változnak a helyezések az adott kulcsszóra, mik a trendek és mi az, ami már nem annyira hangsúlyos.
Csak hogy egy nagyon is életszerű példát mondjunk: a koronavírus-járvány előtt a hangos keresés a tengerentúlon mindennapos volt. Akkoriban még a csapból is az folyt, hogy mindenki optimalizálja a tartalmát a hangos keresésre, hiszen ez a jövő. Aztán jött a járvány, ami miatt maszkot kellett hordani, így a hangos keresések aránya egyenesen a földbe állt.
Nem mondhatjuk biztosan, hogy nem tér majd vissza, miután a járvány végleg lecsengett, de jelen pillanatban nem ez az elsődleges szempont, amikor SEO trendekről beszélünk. Mivel idén is rengeteg változás történt, így összeszedtük a legnépszerűbb, 2022-es SEO trendeket.
#1 IndexNow
A hírek szerint a Google is elkezdi használni az úgynevezett IndexNow-t. Ez egy nyílt forráskódú motor, amelyet a keresőmotorok az új tartalmak felfedezésére használnak.
A hagyományos ún. pull megközelítés helyett a push módszert alkalmazzák. Ez azt jelenti, hogy amikor egy IndexNow API-val integrált weboldal frissíti a tartalmát, töröl egy bejegyzést vagy közzétesz egy újat, az API ezt az információt a keresőmotorok felé továbbítja.
A két másik kereső, a Bing és az orosz Yandex már támogatják az IndexNow-t, aminek előnye, hogy gyorsabb az indexelés, így maga a keresés is sokkal fenntarthatóbbá válik.
Jelenleg tesztelik a protokoll hatékonyságát, és megvizsgálják, hogyan hat ez a keresési pozíciókra, illetve mennyivel csökkenti a keresőóriás ökológiai lábnyomát.
A Google célja ugyanis az, hogy 2030-ra 100%-ban megújuló energián alapuló vállalattá váljon. Az IndexNow egy karbonsemleges módszer, így jó eséllyel ez lesz majd a Google új protokollja.
Gary Illyes, a Google trendelemzője is elismerte, hogy a jelenlegi indexelési folyamat elég nagy karbon lábnyomot hagy maga után, és ez ellen valamit tenniük kell.
Az IndexNownak köszönhetően a Google keresőrobotoknak nem kell újrapásztázniuk az oldalakat, amivel rengeteg energiát takaríthatnak meg.
Példaként hozta fel a CNN-t és a NYT-t, amelyek gyakran frissítik a főoldal tartalmát, de a rólunk oldalt értelemszerűen nem. Illyes szerint, ha a botokat be lehetne tanítani arra, hogy ne végezzenek újraindexelést ilyen oldalakon, azzal rengeteg energiát lehetne megtakarítani.
2. Jöhet a MUM rangsorolás?
A Google folyamatosan fejleszti az algoritmusát, hogy javítsa a keresés minőségét, ehhez pedig a mesterséges intelligenciát veti be, mint nehéztüzérséget.
Az első nagyobb ugrás a RankBrain volt, 2016-ban. Ez szinonimákat keresett úgy, hogy közben figyelembe vette a kontextust is. Például, ha valaki beírja, hogy “a gyerekek kedvenc túrós csokija”, akkor találatként kiadta a Túró Rudit, hiába nem szerepelt a kulcsszóban.
A RankBrain után jött a BERT, 2019-ben, ami nemcsak az előző továbbfejlesztett változata volt, hanem egy sokkal nagyobb ugrás is. Nem leváltotta egyébként a RankBraint, hanem kiegészítette, tökéletesítette azt, és sokkal jobban megértette, mit is keres tulajdonképpen a felhasználó.
Az új korszak vívmánya pedig a Multitask United Model vagyis a MUM. Prabhakar Raghavan úgy nyilatkozott, hogy a MUM új, természetes nyelvfeldolgozó modellje, mintegy 1000-szer erősebb, mint a BERT. Ezenkívül multitasking is, például 75 nyelven képes videót, képeket és szöveget elemezni.
Raghavan egy példával is bemutatta, miben rejlik a MUM igazi ereje. “Már túráztam az Adams-hegyen, és most jövő ősszel a Fuji hegyet szeretném megmászni. Mit kellene másképp csinálnom, hogy felkészüljek?”.
Az alábbi, angol nyelvű videó remekül megmutatja az egész folyamatot.
A Google még teszteli a MUM-ot, de várhatóan hamarosan élesedik és a keresőóriás ökoszisztémájának szerves részévé válik.
De mit is jelent ez a SEO-val foglalkozó szakembereknek?
Nos ezt nehéz előre megmondani, mivel senki sem jós, ráadásul a Google híresen szeret titkolózni az ilyesfajta bejelentésekkel kapcsolatban.
Valószínűleg új típusú találatokat fogunk majd látni, például a Google Answers egy továbbfejlesztett formáját, amely az összes létező információt egyesíti, hogy a felhasználók megkapják a keresett konkrét válaszokat.
Még jobban felértékelődnek a Skyscraper cikkek. Ezek több ezer, akár 10-20 ezer szavas tartalmak is lehetnek, amelyek minden kérdésre választ nyújtanak egy-egy adott témakörben.
Hiszen, ha egy forrás képes a felhasználók által keresett összes információt megjeleníteni, akkor miért ne kerülne egy ilyen oldal az első helyre?
Az biztos, hogy a kulcsszóhalmozás a múlté lesz, minél organikusabb szövegre kell törekedni, hiszen embereknek gyártunk tartalmat, nem robotoknak.
Mindenesetre egyelőre sok a kérdés, de majd meglátjuk, mit hoz a jövő.
#3 Passage Indexing, avagy a szakasz alapú indexelés még nagyobb teret kap
A Passage Indexing egy algoritmus, ami a természetes nyelvi feldolgozási funkciót használja a weboldalak indexelése során, és megpróbálja megérteni az oldalon belüli egyes bekezdéseket. Ez már 2020-ban élesedett, azonban egyre nagyobb és nagyobb teret kap.
Például, ha egy bekezdés a cikkeden belül releváns lehet a felhasználó keresésre, akkor az adott szakasz mostantól megjelenik a keresési eredményekben.
A Passage Indexing tehát inkább egy belső rangsorolási rendszer, és leginkább a SERP-ben megjelenő eredményekre lesz majd hatással.
Tegyük fel, hogy például arra keresel rá, hogy “‘hogyan tudom megállapítani, hogy a házam ablakai UV-álló üvegből készültek-e?”.
Ez nem egy hétköznapi keresés, ugyanakkor elég trükkös is, hiszen egy csomó olyan weboldal van, ami az UV-fóliákról szól, de a felhasználó nem ezekre kíváncsi.
A szakasz alapú indexelés viszont megkeresi azt a szakaszt például egy barkács fórumon, ami választ adhat a kérdésre, és megjeleníti a keresésben.
Így tehát még inkább oda kell figyelni majd arra, hogy ne csak a szöveg minősége, hanem a szerkezete is logikusan tagolt legyen. Jól kell használni tehát a Headinget, nem szabad, hogy egy-egy bekezdés hosszabb legyen 4-5 sornál, és logikailag kell szétválasztani az egyes szakaszokat.
Ebben az esetben is igaz, hogy a hosszabb tartalom jobb, hiszen nagyobb valószínűséggel szerepel benne pontosan olyan információ, amire a felhasználónak szüksége van. Egy rövidebb cikk ugyanis sokszor csak a felszínt kapargatja, de egy hosszabb már sokkal mélyebbre megy.